Lám milyen szép ilyenkor a tó vidéke, még nincsen éppen tavasz, de lassan közeleg, s érezni lehet már a hóvirágok illatát, különösen itt mifelénk, ahol már az egész kertet benőtték. De azt mesélik, hogy jövőre már Gyopároson is hóvirág és ibolyaszőnyeg lesz a tópart mentében, mert elrendelték, hogy mindenki ültessen 10 darab hóvirághagymát és 2-3 ibolyatövet is vigyenek oda. S akkor virágos tó lesz, aminek már a csodájára is járnak, mert tudjuk azt is, hiszen kémeink jelentették, hogy ősszel pedig rengeteg kikerics kerül a parkba és a tópartra. S ez olyan szép lesz, hogy a környékből mindenki eljő ide csodálkozni és fényképezni, s sokat fognak játszani, örvendezni a gyerekek, mert a mi tavunk lesz a legszebb a világon. S mindez szinte semmibe sem kerül.
Dehát nem is erről akartam én szólni, hanem Burunguborongó fővezér otthonáról. Mert erre, a tó környéki kiserdőben van Burungu-ház, és körötte lakik népe, akik oly jámborak, mint a ma született báránykák. Az állatok népe mind itt lakik, de mivel olyan hosszű nevet talált ki a rettenthetetlen Burungóborongó országának, ezért a környékbelki és távoliak is csak Sárszuszoginak nevezik, s mosolyognak hozzá. Ők pedig igencsak restelik ezt a dolgot.
A Burungu-ház ott van a kettőstörzsű ezeréves öreg tölgy között eldugva, alakja, formája a A Burungu-féle sestílus példája, inkább egy hervadozó káposzta, s a torzsája felöl van az ajtaja. A levelek között pedig kis apró megfigyelő kukucskáló ablakok néznek az éppen arra tévedőre. Arra pedig csak ilyen emberi lények járhatnak, akit nagyon megvet Burunguborongó, az ő népe erre soha nem jár. mert tilos, hiszen akkor kivívják a rettenetes haragú Üvegúr halálos ítéletét. Azt pedig senki nem akarja.
Ezen a tavaszi napon valami különös dolog történt. Burunguborongó rosszul aludt az éjszaka, s meg van fázva, nincsen kedve felkelni. Ez borzalmas dolog! Ilyen az ország történelmében még nem is fordult elő, s ráadásul Tyúkombúkom Fáni mondta, hogy nem találja a cintányért, amivel Burungóborongó jelt adhatna népének, hogy megkezdődött a nap, s tessék szorgoskodni.
Hát most mi lesz?
(Kedves Olvasók! Ha van kedvetek írjátok meg, hogyan folytatódjék a mese, így lesz ebből egy meselánc. Ez lesz Burunguborongó orosházi meselánca.Várom a történeteket, csak egy folytatást, de az enyém már készen van. Ha a Tietek jobb, akkor azzal folytatom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése