Fabuláskönyvemből

Az ezer tükör  háza
Ajánlom e mesét Kockaváros híres emberének:Pang-dan-ffu tsa-ba-nak a nagy kombinátornak.

Nagyon régen történt, ami történt, amikor a kutyák még úgy járkáltak-keltek, mint az emberek.
Valahol, erre-merre,  volt egy falvacska éppen a hegyek lábánál, ahol az alföld kezdődött, s a hegyi vizek szepen megszelidültek folyásukkal. Ebben a faluban volt egy dombocska, s a dombocska tetején állt egy ház, ahol a falu ügyeit intézték. Ebben a házban volt egy szoba, s a szobában ezer tükör. Ezért hívták ezt a házat az "Ezer tükör házának". A faluban élt egy vidám természetű, bolondos, játékos kiskutya, aki mindenkit vidámmá tett, még a morcos elöljárókat is. A kiskutya mikor meglátta a híres-neves tükörházat, ugrándozott örömében, és elhatározta, bemegy. Kiváncsi volt, mi történik odabent...
Felugrott a domb alján kezdődő lépcsőre, s szépen felbaktatott a teraszra, majd besétált a házba. A kiskutya farkincáját folyton-folyvást vidáman csóválta, ami a boldogság kifejezése volt nála. Hegyezte a fülét, és vidáman vakkantgatott. S lám a csoda, a teremben ezer kiskutya csóválta a farkát és vidáman vakkantgatott. Ennek nagyon örült a kiskutya, s amikor elindult haza, azt gondolta:" Csodálatos hely! Ide még visszajövök, itt jól intézik a dolgokat!
Volt ebben a faluban egfy másik kiskutya is, Mindig morgott, igazán senkit nem szeretett, szőrét borzolta, vidámnak senki sem látta. Ő is elhatározta, hogy megnézi az Ezer tükör házát. Többszöri nekirugaszkodással nekiugrott a lépcsőnek, kövérsége mindig visszarántotta. A farkát a lábai közé húzta, ha nem volt kedvére való kísérője a kutyák között. A terembe belépve ezer morcós, dagadt kutya nézett rá vissza. "Borzalmas hely! Meg kell szüntetni!" - mondta .
Ebben a faluban mindenki tudta, hogy a tükörbe nézve megláthatják igazi arcukat. Ezért hozták a törvényeket mindig az Ezer tükör házában.